Ez egy nagyon fontos és árnyalt kérdés. Az emberi jogi jogvédői gondolkodás és a jogászi gondolkodás közötti különbség nem csupán szerepfelfogásban, hanem szemléletmódban, célrendszerben és módszertanban is jelentkezik. Az alábbi pontok jól megragadhatóvá teszik a főbb különbségeket:

Cél és kiindulópont

• Jogászi gondolkodás:
  • Célja a jogszabályok alkalmazása egy adott jogrendszeren belül.
  • A jogász elsősorban pozitív jogi normák mentén dolgozik (azaz amit a hatályos jog tartalmaz).
  • Jellemzően a jogrendszer stabilitását és belső koherenciáját védi.
  • A normák hierarchiája meghatározó (pl. alkotmány > törvény > rendelet).
• Jogvédői (emberi jogi) gondolkodás:
  • Kiindulópontja nem a pozitív jog, hanem az emberi méltóság és alapvető jogok univerzális védelme.
  • A cél az, hogy a jog feleljen meg az emberi jogi elveknek – tehát gyakran kritikusan viszonyul a hatályos joghoz.
  • Nemcsak jogalkalmazó, hanem jogformáló (advokáció, érdekérvényesítés).

Módszertan és eszközhasználat

• Jogász:
  • Érvelési struktúrája elsősorban deduktív – a norma alapján következtet az esetre.
  • Eljárásokra, szabályosságra, bizonyításra koncentrál.
  • Az ítélkezési gyakorlat és precedensjog erősen befolyásolja.
• Jogvédő:
  • Gyakran induktív gondolkodás – a konkrét emberi sors, jogsérelem a kiindulópont, s ebből következtet a szabályozás hiányosságaira.
  • Narratívák, történetek, társadalmi hatások hangsúlyozása.
  • Használhat nem-jogi eszközöket is: média, tüntetés, nemzetközi fórumok, kampány.

Rendszerhez való viszony

• Jogász:
  • A rendszer részeként működik (pl. ügyész, bíró, ügyvéd).
  • Az intézményeken belüli jogi megoldásokban hisz.
• Jogvédő:
  • Sokszor a rendszer kritikusa – célja, hogy azt az emberi jogok szempontjából javítsa, vagy akár kívülről kényszerítsen változásra.
  • Nem fogadja el, hogy „ami jogszerű, az igazságos is”.

Íme egy őszinte ügyvédi leleplező valloműás arról, hogy miért nem számíthatsz általában az ügyvédekre, de tisztelet a kivételnek.

Nemzetközi és etikai dimenzió

• Jogász:
  • A nemzeti jogrend és bíróság elsődlegessége.
  • Etikája inkább szakmai (pl. ügyvédi titoktartás, peres lojalitás).
• Jogvédő:
  • Erősen nemzetközi szemléletű, hivatkozik ENSZ-re, EJEB-re, globális egyezményekre.
  • Etikai rendszere mélyen normatív: a jog fölött állónak tekint bizonyos erkölcsi alapelveket (pl. emberi méltóság abszolút védelme).

Példákkal:

Egy jogász azt vizsgálja: „A rendőri intézkedés megfelelt-e az X. törvény 22. §-ának?”

Egy jogvédő azt kérdezi: „Ez az intézkedés sértette-e az érintett ember méltóságát és emberi jogait – függetlenül attól, hogy a jogszabály mit mond?”

Mi szabályozza az emberi jogi jogvédőket?

A/RES/53/144 – Az ENSZ Emberi jogvédők nyilatkozata (1998)

Hivatalos neve:

Declaration on the Right and Responsibility of Individuals, Groups and Organs of Society to Promote and Protect Universally Recognized Human Rights and Fundamental Freedoms

Elfogadva: 1998. december 9.
ENSZ közgyűlési határozat száma: A/RES/53/144
Hivatkozás: https://docs.un.org/en/A/RES/53/144

Mi ez pontosan?

Ez az emberi jogvédők „alkotmánya”, az első és legátfogóbb nemzetközi dokumentum, amely:

• elismeri az emberi jogok védelmére irányuló tevékenységet mint legitim és védendő szerepet,
• megerősíti, hogy bárki jogosult emberi jogokat védelmezni,
• kötelezi az államokat, hogy ne akadályozzák és ne üldözzék azokat, akik ezt a munkát végzik.

Nem kötelező erejű, de rendkívül erős normatív alap, amelyre minden ENSZ-tagállam egyhangúlag igent mondott. Soft law jellegű, de gyakran hivatkoznak rá ENSZ-mechanizmusok, regionális bíróságok és civil szervezetek is.

A dokumentum főbb elemei (rövid kivonat)

Cikk	Tartalom
1. cikk	Mindenkinek joga van részt venni az emberi jogok védelmében.
2. cikk	Az államok felelőssége a jogok és szabadságok biztosítása.
3–8. cikk	Jog az információhoz, véleménynyilvánításhoz, békés gyülekezéshez, szervezkedéshez.
9–10. cikk	Jog az igazságszolgáltatáshoz, emberi jogsértések kivizsgálásához való hozzáférés.
12. cikk	Az államoknak védelmet kell nyújtaniuk az emberi jogvédők ellen irányuló erőszakkal és zaklatással szemben.
18–20. cikk	Jogvédők felelőssége a békés, törvényes működésre, és más jogok tiszteletben tartására.

Jogvédők jogai e nyilatkozat szerint

Az alábbiakat nemzetközi jogi szinten ismerte el az ENSZ:

• Jog az emberi jogok előmozdítására és védelmére.
• Jog a jogsértésekről való tájékoztatásra, információterjesztésre.
• Jog a békés tüntetésre, egyesülésre, gyülekezésre.
• Jog az állami szervek és nemzetközi szervezetek felé panasszal élni.
• Jog, hogy a hatóságok ne zaklassák, ne vegzálják, ne kriminalizálják.

Mi a jelentősége ennek a nyilatkozatnak ma?

• Nemzetközi védelem alapja: ENSZ különmegbízott (Special Rapporteur on the situation of human rights defenders) ezen nyilatkozat alapján működik.
• Jogi és politikai nyomásgyakorlás alapja: Ha egy állam üldözi a jogvédőket, e nyilatkozatra hivatkozni lehet nemzetközi fórumokon, pl. ENSZ Emberi Jogi Tanács, EJEB, EU.
• Soft law jelleg: Nem kötelező, de morális és diplomáciai kötelező erővel bír.

Ez tehát egyfajta védőernyőt jelent, nem jogi státust – az államokat kötelezi, hogy ne akadályozzák az emberi jogi munkát, sőt, védelmet nyújtsanak azoknak, akik ezt végzik.

Az emberi jogi jogvédő nem egy külön „minőség”, hanem bármely személy lehet jogvédő, aki az alábbi jogok érvényesüléséért dolgozik:

• Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948)
• Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (ICCPR, 1966)
• Gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmánya (ICESCR, 1966)
• Emberi jogok európai egyezménye (EJEE, 1950)
• Emberi jogvédők külön védelmére vonatkozó ENSZ mechanizmusok (pl. ENSZ emberi jogvédők különmegbízottja)

a tevékenység tesz valakit emberi jogi jogvédővé, nem a hivatalos cím vagy engedély.

Legyél Te is emberi jogi jogvédő