Az EU első társadalmi pontrendszere Bolognában
Bolognában 2024 őszétől egy úttörő, de sokak szerint aggasztó kísérlet veszi kezdetét: a városvezetés bevezeti a „Smart Citizen Wallet” nevű magatartási pontrendszert. Az olasz város – amely Olaszország hetedik legnépesebbje – egy olyan rendszert tesztel, amely a polgárok viselkedését értékeli és pontokkal jutalmazza, ha azok megfelelnek az „általános erkölcsi normáknak”.
Mire jár a pont?
Az első hírek szerint a rendszer pozitívan értékeli például:
- a közlekedési szabályok betartását,
- a szelektív hulladékgyűjtést,
- az energiatakarékos viselkedést.
Az önkéntes alapon csatlakozók pontokat kapnak ezekért a tevékenységekért, amelyeket különféle kedvezményekre – például bolti akciókra vagy közlekedési támogatásokra – válthatnak be. A helyi sajtó máris a hűségpont-rendszerekhez hasonlítja az új alkalmazást.
Kínai mintára, európai köntösben
A koncepció azonban ismerős lehet: Kínában 2014 óta működik hasonló, állami szintű szociális kreditrendszer, ahol a lakosok tevékenységét – többek között kamerás megfigyeléssel és telefonos adatokkal – elemzik, és ez alapján pontozzák őket. Akik „rosszul viselkednek”, például:
- utazási korlátozásokkal,
- hitelképességi problémákkal,
- magasabb adókkal
számolhatnak.
Noha a bolognai rendszer még önkéntes, sokakban felmerül a kérdés: meddig marad az? Mennyire távolodunk el attól, hogy egy ilyen pontrendszer ne csak jutalmazzon, hanem büntessen is?
Európai kettős mérce vagy elkerülhetetlen evolúció?
A kritikusok szerint nyugati kettős mérce tapasztalható. Kínát évek óta bírálják a szociális kreditrendszer miatt, mégis, ha Európában jelenik meg egy hasonló modell – legyen az bármilyen „szelíd” formában is –, az egyes politikai és gazdasági körök örömmel támogatják.
Ráadásul az Európai Unió korábbi állásfoglalásai szerint az ilyen rendszerek:
- magas kockázatúak, mert alkalmasak tömeges adatgyűjtésre és az egyének viselkedésének befolyásolására;
- tiltandók, ha nem kifejezetten végszükséghelyzetben, például terrorcselekmény gyanúja esetén alkalmazzák őket.
Mi vár ránk?
Bár a rendszer most még csak kedvezményekkel kecsegtet és önkéntes, sokan úgy látják, hogy:
- a COVID-járvány alatti QR-kódos rendszerek
- és a közösségi média cenzúra gyakorlatai (pl. a Facebook „árnyékban tartott” posztjai)
már előkészítették a talajt egy szélesebb körű társadalmi megfigyelőrendszer számára.
A kérdés tehát nem az, hogy „mire jár a pont?”, hanem inkább: „Mire jár a mínuszpont?” És főleg: mikor lesz kötelező?
Neked mi a véleményed? Oszd meg gondolataidat kommentben! A társadalmi pontrendszer egy új lehetőség, vagy a szabadság utolsó fázisa előtti figyelmeztetés?