Történelmi jelentés
A régi (különösen középkori és kora újkori) jogi gondolkodásban a nép és a nemzet fogalma sokkal élesebben elvált, mint ma:
Nép (populus / plebs)
- Jogilag gyakran a közrendűek (jobbágyok, városiak, parasztok) összességét jelentette.
- Nem volt politikai jogalany, nem gyakorolt hatalmat.
- Az uralkodó jogforrásként tekintett rájuk, de nem a néptől eredt a hatalom.
- Jogilag alávetett, adófizető rétegként szerepelt.
Nemzet (natio)
- Eredetileg nem etnikai, hanem rendi jogi kategória volt!
- A magyar jogban a „nemzet” fogalma a nemesi rendet jelentette.
- A 19. századig a „magyar nemzet” egyenlő volt a nemességgel, tehát csak a nemesek voltak a nemzet tagjai.
- Politikai döntésekben (országgyűlés, vármegyei közgyűlés) csak ők vettek részt.
- A hatalom a nemzettől eredt – azaz a nemesi rendtől.
Összegzés:
| Fogalom régen | Jogállás | Kik tartoztak bele? | Politikai szerep |
|---|---|---|---|
| Nép | Alárendelt | Jobbágyok, polgárok, parasztok | Nem volt politikai hatalmuk |
| Nemzet | Felsőbb rend | Nemesség (később polgárság is) | Törvényhozás, ellenállás joga |
Jogi értelemben használt fogalma
A nemzet és a nép fogalma gyakran összemosódik, de jogi, politikai és szociológiai értelemben eltérő jelentésük van.
1. Nép
- Társadalmi, politikai fogalom.
- Egy adott állam lakosságát jelöli, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiséghez tartoznak.
- A szuverenitás hordozója: a modern demokráciákban a „nép” az, amelytől a hatalom ered (pl. „a nép nevében” ítélkezik a bíróság).
- Például: a Magyarországon élő összes állampolgár, beleértve a kisebbségeket is, a „magyar nép” része.
2. Nemzet
- Kulturális, történelmi és identitásbeli fogalom.
- Egy adott közös nyelvvel, kultúrával, történelemmel és identitással rendelkező emberek közössége.
- A nemzet nem feltétlenül egyezik meg az állam határaival (pl. a magyar nemzet tagjai élhetnek határon túl is).
- Politikai értelemben is használják: „nemzetállam”, „nemzeti szuverenitás”, „nemzeti érdek”.
Összefoglalva:
| Fogalom | Nép | Nemzet |
|---|---|---|
| Alapja | Állampolgárság, politikai egység | Kultúra, nyelv, identitás |
| Jellege | Jogilag elismert közösség | Történelmi-kulturális közösség |
| Példa | A magyar állampolgárok összessége | A magyar nemzet (határon innen és túl) |
Közrendi felhasználása
Bár fenti fogalmak tisztának tűnnek, de a nemzet / nép alárendeltségi vizsonya ma is fennáll, amely pl. az Alaptörvényben is jól elkülönül.